A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vicc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vicc. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. március 8., vasárnap
hát igen .... :)
Az ételnek 7 másodpercre van szüksége ahhoz hogy a szájból a gyomorba érjen. Egyetlen hajszál tud akár 3 kg-ot is tartani. Egy férfi pénisze háromszor akkora mint a hüvelykujja. Az emberi csípőcsont stabilabb mint a beton. A nők szíve gyorsabban ver mint a férfiaké. A lábon kb. 1 billió baktérium található. A nők dupla annyit pislognak mint a férfiak. Az átlag ember bőre kétszer olyan súlyos mint az agya. A testnek 300 izomhoz van szüksége ahhoz is hogy lazán álljon. A nők most kész vannak az olvasással. A férfiak még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy összehasonlítsák a hüvelykujjukat a .....cccc
2009. március 2., hétfő
Előrelátó kultuszminiszter :)
A Miniszterek és államtitkárok ellátogatnak az
egyik óvodába, megnézik,
hogyan élnek a gyerekeink. A látogatás
végén a kultuszminiszter megjegyzi:
- A gyerekeknek túl nagy az
ebédadagjuk, ennek a fele is éppen elegendő.
A kelleténél jóval több játékuk van,
takarékossági szempontból
kevesebbet kell játékokra költeni.
Másik alkalommal, ugyanez a csapat
meglátogat egy általános iskolát. A
látogatás végén a kultuszminiszter
ismét megjegyzést tesz:
- A gyerekeknek túl nagy az
ebédadagjuk, ennek a fele is bőségesen
elegendő. Fölösleges minden iskolának
számítógép, elegendő, ha minden
másodikban van.
A legközelebbi alkalommal, egy neves
büntetés-végrehajtó intézetet
látogat meg a kis team. Mikor a
látogatás végére érnek, miniszterünk
megjegyzi:
- Itt a raboknak nagyon gyenge a koszt,
fel kell javítani, több hús jár
nekik. Újabb konditermet kell nyitni
nekik, és lehetővé kell tenni, hogy
minden szinten legyen Internet-elérés.
Mire az egyik társa megkérdezi:
- Te viccelsz? Az ovisoknak, meg az
iskolásoknak az ételt felére
csökkentetted, a játékot, meg a
számítógépet elvetted tőlük, itt pedig a
raboknak a lehető legmaximálisabb
kedvezményeket akarod adni?
- Dehogy is viccelek, óvodába meg
iskolába már nem fogunk járni, de ide
még bármelyikünk bekerülhet.
egyik óvodába, megnézik,
hogyan élnek a gyerekeink. A látogatás
végén a kultuszminiszter megjegyzi:
- A gyerekeknek túl nagy az
ebédadagjuk, ennek a fele is éppen elegendő.
A kelleténél jóval több játékuk van,
takarékossági szempontból
kevesebbet kell játékokra költeni.
Másik alkalommal, ugyanez a csapat
meglátogat egy általános iskolát. A
látogatás végén a kultuszminiszter
ismét megjegyzést tesz:
- A gyerekeknek túl nagy az
ebédadagjuk, ennek a fele is bőségesen
elegendő. Fölösleges minden iskolának
számítógép, elegendő, ha minden
másodikban van.
A legközelebbi alkalommal, egy neves
büntetés-végrehajtó intézetet
látogat meg a kis team. Mikor a
látogatás végére érnek, miniszterünk
megjegyzi:
- Itt a raboknak nagyon gyenge a koszt,
fel kell javítani, több hús jár
nekik. Újabb konditermet kell nyitni
nekik, és lehetővé kell tenni, hogy
minden szinten legyen Internet-elérés.
Mire az egyik társa megkérdezi:
- Te viccelsz? Az ovisoknak, meg az
iskolásoknak az ételt felére
csökkentetted, a játékot, meg a
számítógépet elvetted tőlük, itt pedig a
raboknak a lehető legmaximálisabb
kedvezményeket akarod adni?
- Dehogy is viccelek, óvodába meg
iskolába már nem fogunk járni, de ide
még bármelyikünk bekerülhet.
2009. március 1., vasárnap
Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol lakik.
Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet.
Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük, mint egyszerű szobatársi kapcsolat.
A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne.
Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet:
"Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom, hogy nem te voltál.
De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza:
"Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te lefeküdtél azzal a lánnyal, de azt sem mondom, hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor
Mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat. Anyád
Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet.
Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük, mint egyszerű szobatársi kapcsolat.
A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne.
Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet:
"Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom, hogy nem te voltál.
De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza:
"Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te lefeküdtél azzal a lánnyal, de azt sem mondom, hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor
Mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat. Anyád
2009. február 25., szerda
A francia reggelizik...
A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét:
kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó
tipikus amerikai férfi és se szó se beszéd leül az asztalához.
A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így
folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg - csámcsogja. - A héjat
konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk
Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss
gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk,
dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt óvszerekkel? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük a gumijainkat,
újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USA-ba.
kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó
tipikus amerikai férfi és se szó se beszéd leül az asztalához.
A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így
folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg - csámcsogja. - A héjat
konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk
Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss
gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk,
dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt óvszerekkel? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük a gumijainkat,
újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USA-ba.
2009. február 20., péntek
Viccek
Melyik a villamos energiával legjobban ellátott ország?
Magyarország!...
Nagy a feszültség, kicsi az ellenállás, minden csak VOLT,
a vezetők érintése pedig halálos!!!
-Feri bácsi! Magát mér szeretik ennyire a nők?
-Tuggya..., tuggya a fene!-mondta az öreg, majd bágyadtan meg-
nyalta bal szemöldökét...
A valóság:
Egy cigány felkerül Pestre. Odamegy az első járókelőhöz, és megszólítja:
- Köszönöm, kedves magyar úr, hogy beengedtek az városba, lakhatást, ételjegyet, ingyen orvosi ellátást és oktatást biztosítanak, és nem kell adóznom!
Erre a járókelő:
- Téved, uram, én mexikói vagyok.
Az ember továbbmegy, és megszólítja a következő járókelőt:
- Köszönöm, budapesti barátom, hogy egy ilyen szép országban lehetek!
- Ön téved, én vietnami vagyok.
Emberünk nem adja fel, a következőt is megszólítja:
- Köszönöm önnek, hogy láthatom a csodálatos Budapestet!
- Mi közöm hozzá? Én a Közel-keletről jöttem.
Végül csüggedten még odamegy egy szép hölgyhöz.
- Ön magyar?
- Nem, dél-afrikai vagyok.
Emberünk kiábrándultan:
- És hol vannak a magyarok?
A nő az órájára néz, és megszólal:
- Valószínűleg munkában.
Magyarország!...
Nagy a feszültség, kicsi az ellenállás, minden csak VOLT,
a vezetők érintése pedig halálos!!!
-Feri bácsi! Magát mér szeretik ennyire a nők?
-Tuggya..., tuggya a fene!-mondta az öreg, majd bágyadtan meg-
nyalta bal szemöldökét...
A valóság:
Egy cigány felkerül Pestre. Odamegy az első járókelőhöz, és megszólítja:
- Köszönöm, kedves magyar úr, hogy beengedtek az városba, lakhatást, ételjegyet, ingyen orvosi ellátást és oktatást biztosítanak, és nem kell adóznom!
Erre a járókelő:
- Téved, uram, én mexikói vagyok.
Az ember továbbmegy, és megszólítja a következő járókelőt:
- Köszönöm, budapesti barátom, hogy egy ilyen szép országban lehetek!
- Ön téved, én vietnami vagyok.
Emberünk nem adja fel, a következőt is megszólítja:
- Köszönöm önnek, hogy láthatom a csodálatos Budapestet!
- Mi közöm hozzá? Én a Közel-keletről jöttem.
Végül csüggedten még odamegy egy szép hölgyhöz.
- Ön magyar?
- Nem, dél-afrikai vagyok.
Emberünk kiábrándultan:
- És hol vannak a magyarok?
A nő az órájára néz, és megszólal:
- Valószínűleg munkában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)